Komoly traumákat okozhatnak a pszichiátriai kényszerbeszállítások és a kényszerített kezelések a pácienseknek, ami a gyógyulásukat is akadályozza – tárta fel egy friss kutatás. Magyarországon is sokan kerülnek akaratuk ellenére zárt osztályokra, a legutóbbi adatok szerint kölülbelül tizenötezren évente. Ők is hasonló élményekről számolnak be.
A BMC Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány a pszichiátriai osztályokon akaratuk ellenére kezelt emberek megrázó tapasztalatait mutatja be. A University College London munkatársa, a magyar származású Bartl Gergely által vezetett kutatás megkérdőjelezi a jelenlegi kényszerítő gyakorlatok emberségességét és hatékonyságát:
„Eredményeink azt sugallják, hogy a kényszerbeutalás és a kényszergyógykezelés tapasztalata túlnyomórészt negatív, időnként traumatikus élményt jelent a páciensek és a gondozók számára is, így nem mindig éri el a várt terápiás hasznot.”
A kutatók módszeresen áttekintették azokat az elmúlt öt évben készült kutatásokat, amelyek a kényszerített pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálták különböző országokban. Az eredmények elkeserítőek: sok páciens negatív és gyakran traumatikus tapasztalatokról számol be, amelyeket a rendszerszintű rasszizmus és diszkrimináció súlyosbít. A kutatók különböző szempontok alapján gyűjtötték össze a páciensek visszajelzéseit, íme ezek közül néhány:
A kényszerített pszichiátriai kezelések jelenleg Magyarországon is jogszerűnek számítanak, ha valakiről megállapítják, hogy közvetlen veszélyt jelent magára vagy a környezetére. Ez a megállapítás viszont rendkívül szubjektív – az „észlelő orvosnak” gyakorlatilag soha nem kell utólag megindokolnia, hogy mire alapozta a véleményét. Hazánkban is sok visszajelzést találhatunk azoktól, akiket akaratuk ellenére kezeltek pszichiátriákon.
Egy magyar szociológus nőt néhány évvel ezelőtt hat napon át tartottak fogva egy zárt osztályon, mert a Parkinson-kórra szedett tablettáiból véletlenül többet vett be az előírtnál. A hölgy egy igen erőteljes esettanulmányt írt a történtek után, melyben így a kényszerkezelésről: „A fogoly legalább tudja, meddig kell maradni, mikor szabadul, és innentől már nem kell egyebet tennie, mint visszaszámlálni. A zárt osztály, ebből a szemszögből rosszabb a börtönnél. Miután elhangzik az »ítélet«, kimondják »itt marad«, lehet, napok is eltelnek anélkül, hogy bárki egy szót szólna, vagy éppen ránézne a szerencsétlenre, ami persze csak fokozza a félelmeit.”
Egy Facebook hozzászóló pedig így nyilatkozott a zárt osztályon átélt tapasztalatairól: „Rettentően féltem azok után, hogy ezt megtehették velem. Mindig mosolyogtam, mindig »jól« voltam, csak hogy mielőbb szabaduljak. Nem kívánom senkinek. Nagyon nehéz volt kiheverni. SOHA többé nem fordulok »szakemberekhez«.”
A kényszerített pszichiátriai kezelések a világ legtöbb országában a mai napig elfogadottak, pedig a WHO és az ENSZ az elmúlt években folyamatosan azt sulykolja, hogy sértik az emberi jogokat, és a már ma is rendelkezésre álló, emberközpontúbb kezelési módokra kell cserélni azokat. Egy 2022-ben kiadott WHO jelentés például ezt írja a mentális egészségügyi ellátásról: „…túl gyakran fordul elő, hogy a mentális problémákkal élő emberek a világ legsúlyosabb emberi jogi visszaéléseit szenvedik el, méghozzá éppen az ellátásukért felelős egészségügyi szolgáltatók részéről.”
A fenti tanulmányban a kutatók célja az volt az eredmények bemutatásával, hogy mind a szakemberek, mind a döntéshozók számára egyértelművé tegye, hogy a mentális egészségügyi ellátást gyökeresen meg kell változtatni.
Napos, száraz idő várható szerdán is, a légmozgás továbbra is mérsékelt marad – írják a HungaroMet honlapján.
A középszintű szóbeli vizsgákkal sikeresen zárult a május-júniusi vizsgaidőszak, több mint 3000 bizottság előtt mintegy 112 000-en tettek érettségi vizsgát – közölte az összesített eredmények alapján az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn.
Legyenek sikeresek a magyarok! – erről beszélt a párizsi olimpián tartózkodó Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna Híradójában vasárnap este.
Pénteken csapadék nem valószínű, napos idő várható az ország egész területén – közölte a HungaroMet.
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – tudatta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Feldman Zsolt.
A célzott és hatékony kormányzati lépések hatására az infláció töretlenül alacsony, ennek eredményeként 2023 szeptembere óta, tehát már 9 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek, májusban 10,4 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje – állapította meg Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a legfrissebb kereseti adatokat értékelve.
Hétfőn felhős, napos idő várható elszórtan záporral, zivatarral. Nagyobb területen megélénkül az északi szél. Este a záporok, zivatarok legkésőbb éjfélre megszűnnek.
40 év után ismét Szilvásváradra figyel a világ
Az ország talán legnépszerűbb kirándulóhelye minden évszakban izgalmas kalandokat, a nyugalomra vágyóknak pedig teljes kikapcsolódást kínál. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően megszámlálhatatlan lovasprogram, kerékpáros túrák, lebilincselő gyerekprogramok várják a látogatókat. Szeptemberben pedig 1984 után újra a település ad otthont a Négyesfogathajtó Világbajnokságnak.
„1984-ben, amikor először rendezték meg Szilvásváradon a Négyesfogathajtó Világbajnokságot II. Erzsébet akkori brit uralkodó férje, Fülöp herceg részvételével, hatalmas fejlődésen ment keresztül a település, szinte minden utat leaszfaltoztak, bevezették a vezetékes telefont, felpezsdült az élet” – emlékszik vissza a világraszóló eseményre a Heves vármegyei község polgármestere. „A mostani rendezéssel a 40 évvel ezelőtti versenynek is emléket állítunk, ez is jelentős esemény a település életében, de az elmúlt 10-20 év fejlesztéseinek köszönhetően, már felkészültünk egy ilyen volumenű rendezvény lebonyolítására, a látogatók fogadására” – teszi hozzá Szaniszló László.
Az elmúlt évben a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban rendezték meg a Nemzeti Vágta döntőjét, és idén ismét a létesítmény ad otthont a lovasversenynek október 5-én és 6-án.
Az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja a Szalajka-völgy, melyet 7-800 ezer ember keres fel évente. A szilvásváradi erdei kisvasút az ország egyik legnépszerűbb kisvasútja, évente 280.000 utast szállít. A vonal hossza csaknem 5 kilométer.
„A Covid-járvány óta felértékelődött a természet szerepe, ezt itt is érezzük. Picit átstrukturálódott az ideérkező közönség, nagyon sokan kifejezetten túrázni, kerékpározni jönnek. A Bükkben egyébként 133 kilométer kijelölt kerékpárút-hálózat található és a környéken kerékpárbérlésre is van lehetőség” – hangsúlyozza a polgármester. „Szilvásvárad és a Szalajka-völgy minden évszakban lenyűgöző. Az ősz a színek kavalkádja, télen lehet akár lovasszánozni is, tavasszal, amikor ébred a természet, nincs kellemesebb hely egy jó sétára, nyáron pedig a hűsítő Szalajka - patak mellett könnyebben elviselhető a hőség. A völgyben átlagosan 2-3 fokkal hűvösebb van, mint a településen. A kisvasút szinte egész évben működik, és minden második, harmadik hétvégén tartanak lovasrendezvényeket. A polgármester azt mondja, ha valaki valóban a természetben szeretne kikapcsolódni, nincs alkalmasabb helyszín, mint Szilvásvárad és környéke. Mi úgy mondjuk, nálunk a csend is hallható.”
Július 22. nemcsak a Haj Világnapja, hanem Magdolna, a fodrászok védőszentjének napja is. A népi hiedelem szerint az ezen a napon levágott haj szerencsét hoz. Manapság el is kél a szentek segítsége, hiszen a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb extrém magas hőmérséklet és a tűző nap fejbőrünk és hajszálaink egészségére is negatív hatással vannak. Míg a bőr fényvédelmének fontosságáról mindenki hallott már, azt kevesen tudják, hogy nyáron a hajunkat is védeni kell az UV-sugárzástól.
Az egyre melegebb nyarak és a hőségnapok számának növekedése(1) nem csak a bőr, hanem a haj egészségére is káros hatással van. Az egyre szárazabb levegő és az égető nap ugyanis károsítja a hajat, ami a meleg hatására kiszáradhat, a magas UV-sugárzás elszíneződést okozhat, a tűző napsütés miatt pedig még a fejbőr is megéghet.
„Az UV sugárzás fakítja a hajszínt és a tűző napon a fejbőr valamint a homlok töve is könnyen leéghet. Ilyenkor célszerű fényvédő krémmel bekenni a haj választékánál, valamint a haj kontúrjánál lévő területet. Vigyázzunk, hogy ne kenjük túl vastagon, mert a hajtő könnyen bezsírosodhat, ezért inkább fényvédő sprayt használjunk naptej vagy napolaj helyett.”- mutat rá a lehetséges megoldásra Vass Edina mesterfodrász.
„Lehetőleg ne használjunk hajformázó termékeket, hajlakkot vagy hajhabot, mert ezek a nap UV-sugarainak hatására valósággal beleégnek a hajba. A haj kúraszerű, hajpakolással történő hidratálása, valamint a hajban maradó hajtej és hajolaj használata viszont kifejezetten javasolt a száraz nyári időszakban, és az is segít, ha mindig langyos vízzel mosunk és öblítünk hajat.”- tette hozzá a szakember.
Az UV-sugárzás a természetes haj árnyalatán is képes világosítani, ám ez a hatás fokozottan jelentkezik festett haj esetében. A festett haj mindig több odafigyelést igényel, mint a természetes haj, és nem szakszerű ápolás mellett könnyen kifakul, vagy akár el is színeződhet.
„Festett haj esetén a kalap vagy kendő kifejezetten ajánlott, mert megóvja a haj színét a kifakulástól. Javasolt UV védelmet tartalmazó színvédő sampon használata, illetve az UV szűrős hajspray használata is száraz és vizes hajon egyaránt. Klóros víz esetén a festett hajjal szintén óvatosnak kell lenni, mert a világos árnyalatokat akár be is zöldítheti a klór. A világosításokat viszont érdemes erre az időszakra időzíteni, mert a nap amúgy is világosít a hajon 1-2 árnyalatot, így akár szőkítés nélkül is kipróbálhatunk egy világosabb hajszínt.” – magyarázta a mesterfodrász az UV-sugarak hatását.
2024. július 31-ig lehet jelentkezni a világ legrangosabb és legelismertebb szépségversenyének magyarországi megméretésére. A Miss Universe Hungary győztese természetesen idén is részt vehet a világ legszebbjeinek versengésén, ahol 73. alkalommal kap koronát majd a győztes.
Az odáig vezető út azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják. Első lépésként a hivatalos oldalon található jelentkezési lapot kell kitölteni, majd a jelentkezőknek át kell esniük egy előválogatáson, amire 2024. szeptember 14-én kerül sor, ahol mintegy 100 lány léphet színpadra, akiket már a többszáz jelentkező közül válogatnak ki a zsűri tagjai. A lányoknak már itt közel csúcsformát kell hozniuk, hiszen óriási a konkurencia, különösen Magyarországon, ahol rengeteg a gyönyörű nő. A 14 kiválasztott ezt követően szeptember 22. és 28. között felkészítő táborban vesz részt, ahol szakemberek segítenek a ruhák és sminkek kiválasztásában, valamint a koreográfiák betanulásában. Végül, de nem utolsósorban, szeptember 28-án jön a nagy nap: a királynőválasztás a budapesti Operettszínházban. A királynő mellett három udvarhölgyet is választanak, valamint lesz egy közönségdíjas is az est végén.
Az idei verseny különlegessége az lesz, hogy Maldív-szigeteki stílusra és hangulatra épül. A Miss Universe 73. versenyének mexikói döntőjén a világ 90 legszebb fiatal hölgye vesz részt, köztük a magyar versenyzővel. A végső győztest pedig a címvédő nicaraguai szépség, Sheynnis Palacios fogja megkoronázni.